Robert Belinszkij egyedül várt a sötétben.
A börtönőr jötte már várható volt, s bár a cella ablakán nem szűrödött be semmi fény, a tizenöt év után Robert már tudta, ha itt az idő.
De ez a nap más volt, mint a többi, s egyszerre a változás izgalma, és az ismeretlentől…
Egy régi novella...
2014.01.04. 01:01 | Julien_Sorel | Szólj hozzá!
Címkék: novella halál depresszió újjászületés rinyálás franz kafka
Első bejegyzés...hétfő hajnal...
2008.04.07. 07:14 | Julien_Sorel | Szólj hozzá!
Aludni kellene......izé...kellett volna...no mindegy - most már nincs is merszem lefeküdni. (ahogy jó Geszti Péterünk mondá': "minek lefeküdni, hogy ha nincs kivel?")No nem mintha efféle szempontok vezérelnének, amikor nem vagyok képes beleerőszakolni magam az ágyba nap-mint…
